Csend...2014.02.22. 12:08, Isabelle
Fojtogat a csend
mely szobámra ül éjjel,
megsimogat, rejteget,
mint anya, a gyermeket.
Engem csak a csend vesz körül,
tompa puffanás,
dermedt levegő nehezedik rám,
s egyben álmatlanság.
Négy fal közt ülök kuporogva,
valahol..talán a szakadék szélén,
Egyedül, egyedül..
s csak a csend derül.
Megnyugtat a csend,
derülhet akár egész éjjelen át,
csak ne érezném ezt a keserű magányt..
Mely fojtogat, nem hagy létezni,
irányít, tudom már..
|
Igazán nincs mit.:)