Tudom megígértem, hogy aktívabb leszek, és ez más lesz... De mégsem sikerült betartanom.. Mentségemre legyen annyi, hogy mostanában nagyon sok (rossz) dolog történt, plusz itt volt a szóbeli ami elvileg jól sikerült és fölvettek. Persze annyi előnyöm volt, hogy ide jártam 5.-óta és ismernek már engem. ^^
A jövő évvel kapcsolatosan kettős érzés van bennem, várom is, meg nem is. Várom, mert egy évvel nagyobb leszek, és gimnazista. Amiért meg nem várom az az lenne, hogy sokkal többet fognak tőlünk visszakérni, sokkal nehezebb lesz. És persze ott a felelősség is.. majd jönnek azzal, hogy mi már "nagyok vagyunk".. Egyébként nagyon gyorsan telik ez az év. Emlékszem nem olyan rég még Szeptember 1.-e volt, most meg "mindjárt" itt a nyári szünet. Legszívesebben megállítanám az időt.. Persze minden diák vágya, hogy legyen nyár.. de én nem akarom.. Nem akarom, mert nem fogok találkozni a kedvenc tanárommal, és jövőre már nem tanít minket. Annyira furcsa ez az egész. Egész félévben szívből gyűlöltem a tanárt, de amióta beszélgetünk más véleménnyel rendelkezek róla. Nagyon megkedveltem, életem részévé vált, és elvileg én is sokat jelentek neki. Így belegondolva, hogy jövőre nem fog tanítani, egészen elkeseredtem. Nem hiszem, hogy annyit fogunk majd beszélni mint most.. Aj bárcsak előbb ismertem volna meg.. Bárcsak ő tanított volna 5.-óta..:// De nem, viszont nagyon örülök, hogy összehozott vele a sors. Sok szeretet, törődést kapok tőle.

Egyébként ma semmi érdekeset nem csináltam. Egész nap esik az eső, kimenni nem tudok.. Fotózni nem lehet, tanulni meg nincs kedvem. Holnap írunk angolból, föciből, töriből de én még nem tudok belőlük semmit, hupsz.>< Na de most már tényleg kéne tanulnom valamit, majd még jelentkezem!

Ui: Ezt a képet még múlthéten fotóztam. Kis inspiráció a bloghoz, remélem tetszik.:P